Az időszakos böjt (intermittent fasting) az utóbbi időben lett népszerű, amit orvosként is támogatok, azzal a kitétellel, hogy 12 órát javaslok diéta alatt étkezés nélkül tölteni, és ebbe tartozzon bele az alvás is. Nappal, aktív időszakban azonban két étkezés között ne teljen el több, mint 6 óra.

Ahogy már többször is kifejtettem, a napi háromszori étkezést javaslom testünk élettani működését alapul véve. Legyen szó diétáról, egészséges táplálkozásról, minimum 4, maximum 6 óra teljen el két étkezés között. Min. 4 azért, hogy az inzulinszintünk a zsírégető tartományba tudjon kerülni és dolgozhasson a szervezetünk azon, hogy a felesleges zsírt égesse. De miért mondom azt, hogy diéta alatt ez ne legyen több, mint 6 óra? 

6 óránál kezdődik az éhezés

Az éhezés és az éhségérzet nem ugyanaz. Éhezés akkor kezdődik, amikor a szervezet 6 órán túl nem kap semmilyen táplálékot. Az éhezés első szakasza 6 órától 24 óráig tart. A második szakasz utána 72 óráig, majd azon túl kezdődik a harmadik szakasz.

Mi az időszakos böjt és mire való?

Az időszakos böjtölés (intermittent fasting) két leggyakoribb formája az 5:2-es módszer és az időkorlátos evés. Előbbi esetén heti 2 napon csökkentjük a bevitt kalóriát, míg az időkorlátos evés során az evést a nap egy behatárolt időszakára korlátozzuk, ilyenkor a böjt jellemzően 12-16 órán át áll fenn.  Összességében az ilyen rövid, időszakos böjt esetén a szervezet szükségletének megfelelő tápanyag- és energia-bevitel biztosított, az éhezésre jellemző élettani hatások nem alakulnak ki, sőt. Javul a sejtek inzulinérzékenysége, ami azt jelenti, hogy étkezés után inzulinszintünk gyorsabban normalizálódik és hatékonyabb a zsírégetés. Éspedig minden szakszerű diéta célja az, hogy a súlyvesztés zsírvesztéssel valósuljon meg.

Rövid, időszakos böjt esetén is jelentősen átszerveződik az endokrin rendszerünk. Az inzulinszint csökken, a glükagon és a növekedési hormon szintje emelkedik. Ez kell a zsír alapú anyagcsere működtetéséhez. És ha mindez nem lenne elég: az időszakos böjt meghosszabbítja az életet. Egy 2018-ban közzétett egérmakikról szóló, hosszútávú vizsgálat eredménye szerint a kalóriakorlátozás 50 százalékkal növelte az élettartamot.

Ha diétázunk, akkor akár az első éhezéses szakaszban is (ami 6 óránál kezdődik) izombontás kezdődhet, hiszen egy fogyókúra során nincs annyi raktár energia a májban. (Ha nem diétázunk akkor más a helyzet.)

6 óra elteltével védekező mechanizmusokat indít a szervezet: katekolaminok, azaz adrenalin, valamint kortizol szabadul fel a vérünkben, illetve azok a hormokon (glükagon, növekedési hormonok), melyek elkezdik mozgósítani a raktárból az energiát. Az éhezési stressz alatt felszabaduló kortizolnak több negatív hatása is van. Egyrészt csökkenti a sejtek inzulinérzékenységét, másrészt növeli a hasi elhízást, mivel növeli a zsigeri zsírsejtek számát, harmadrészt növeli az étvágyat, tehát az lesz a vége, hogy farkaséhesek leszünk. Ezért nem javaslom a 6 órán túli evést.

Jó az időszakos böjt, de 12 óránál húzzuk meg a határt diéta alatt!

Fontos, hogy naponta háromszor (!), minimum 4, de maximum 6 óránként együnk. Ne sűrűbben, mert akkor nem hagyjuk a testünket zsírt égetni. De ne is ritkábban – 6 óránál több idő ne teljen el aktív időszakban két étkezés között, mert félő, hogy a testünk stresszválaszként nem zsírt, hanem izmot kezd el bontani.

Hogyan tudunk akkor élni az időszakos böjt előnyeivel úgy, hogy a hátrányait kikerüljük?

Húzzuk meg 12 óránál az időszakos böjt határát, és a vacsora és reggeli között teljen el a 12 óra. Tehát például vacsorázzunk este 7 órakor és reggelizzünk reggel 7 órakor. Éjszaka sem mentális, sem fizikai terhelésnek nem vagyunk kitéve, így nem igényel a szervezetünk energiát a működéshez. Tud pihenni, regenerálódni az egész nap beletett erőfeszítéseket (diéta, sport) ekkor tudjuk eredményre váltani.