Csaknem egy éve annak, hogy a blogomon először érveltem a napi háromszori étkezés mellett, illetve a napi ötszöri étkezés ellen. A téma azóta is rendkívül vitatott. Most három részben szedtem össze a napi háromszori étkezés melletti szakmai érveket. Az elsőben bemutattam, hogy a napi három étkezés igazodik leginkább az anyagcserénk természetes működéséhez, a másodikban a sokétkezéses diéták hátrányairól írtam, a befejező részben lássuk az inzulinrezisztencia (IR) kérdését.
Sokan kérdezik tőlem: inzulinrezisztensként hogyan térhetnének át a napi három étkezésre, hiszen nekik általában azt tanácsolják, hogy ötször egyenek egy nap, máskülönben ingadozni fog a vércukorszintjük, aminek rosszullét (szédülés, hányinger) lehet vége.
Az alapvető probléma az, hogy míg a fejlett nyugati orvoslásban már nem ez az iránymutatás, addig itthon a legtöbb ajánlás még mindig a napi öt étkezést javasolja inzulinrezisztencia esetén.
Történik ez annak ellenére, hogy például egy 2011-ben publikált amerikai kutatás kimutatta: a béta-sejt-működés diszfunkciója okozta II. típusú cukorbetegség, illetve az annak előszobájaként is számontartott inzulinrezisztencia, csak és kizárólag egy rövid ideig tartó nagy kalóriabevitel-csökkentéssel, azaz szigorú diétával fordítható vissza. Az Egyesült Államok vezető kórházának számító Mayo klinika oldalán olvasható ajánlás pedig egyértelműen leírja, hogy háromszor javasolt enni a cukorbetegnek is, és lehetőleg mindig ugyanakkor.
Az öt étkezéssel az a probléma, hogy pusztán a tünetet próbálja enyhíteni. A gyakori etetés csökkenti az éhségérzetet és kiigazítja a vércukrot, de magát a kiváltó okot, azaz a magas inzulinszintet, nem kezeli. Ha ugyanis napi ötször vagy még többször étkezünk, akkor állandóan magasan tartjuk a vércukorszintünket, a hasnyálmirigyünk pedig folyamatosan fogja termelni az inzulint, amíg ki nem merül. Ehhez képest pedig épp a magas vércukorszintet és a folyamatos inzulintermelést kéne kezelni, méghozzá megfelelő diétán alapuló napi háromszori étkezéssel. Egészen biztos, hogy ez kezdetben (a diéta első 2-5 napján) nem lesz könnyű, de mindenkinek el kell döntenie: tüneti kezelést szeretne csupán, vagy az állapotán javítani.
Az ötszöri étkezés gyógyszeres terápiával csak azt eredményezi, hogy az állapot kezelve van, a tünetek csökkennek, és ez az állapot tartósan fenntartható, gyakran akár élethosszig tartó kezeléssel. A napi háromszori étkezés melletti gyógyszerelésnél viszont lehetőségünk van ténylegesen javítani is az állapoton, és végül esetleg a gyógyszert is lehet csökkenteni, talán el is hagyni.
Itthon azonban ma még főként a gyógyszeres kezelés van a fókuszban, míg a terápia életmódváltással való kiegészítése kevésbé. Mégis optimista vagyok, mert ez szépen lassan kezd megváltozni. Egyre több orvos és páciens igyekszik a gyógyszerezésen és a tünetek kezelésén túl alapvető változást is elérni. Mert igenis, a sejtek inzulinérzékenysége javítható, sok esetben gyógyítható. Ezért mondom bátran az inzulinrezisztenseknek: a napi három étkezés esetükben is jobb, mint a sokétkezéses diéta.
Az Alakorvoslás Program egy egyedülálló fogyókúrás módszer, amelyet dr. Farkas Kitti dolgozott ki. Újszerű megközelítéssel, tudományos háttérrel és különleges, csak a program keretében kapható természetes táplálék kiegészítőkkel segít a fogyásban. Csatlakozz az Alakorvoslás programhoz, tanuld újra, amit a fogyásról tudsz és érd el azt az alakot, amit mindig is szerettél volna.
Szeretnél te is végre lefogyni? Csatlakozz itt és kezdd el még ma: https://alakorvoslas.hu/alakorvoslas
Szeretnél többet megtudni az Alakorvoslás Programról? Kattints ide: www.alakorvoslas.hu