Itt a nyár, ilyenkor sokan kétségbeesetten akarnak nagyon gyorsan megszabadulni a felesleges kilóktól. Pedig érdemes időt szánni a tájékozódásra: mind egészségünk érdekében, mind pedig azért, hogy az elért eredmény tartós legyen. Íme 7 fogyókúrás zsákutca, amibe ne hajtsunk be. Dr. Farkas Kitti és Dr. Bajnok Éva cikke.

Csodabogyók és csodadiéták

A „zsírégető” teákat, anyagcseregyorsító tablettákat és porokat hirdető módszerek elárasztják a közösségi médiát reklámjaikkal, pedig minden okunk megvan arra, hogy szkeptikusak legyünk velük szemben.  Ha valaki ezt az utat választja, garantáltan nem fog jól kinézni és nem is érzi jól magát. Ezek a módszerek nélkülöznek bármiféle élettani megalapozottságot és tévhitekkel érvelnek. Amennyiben sikerül is velük a fogyás, az nem egészséges módon történik. Ezért nem is lesz tartós, hanem jojóhatást eredményez. Ez azt jelenti, hogy a tönkrement anyagcsere következtében nehéz lesz a fogyás és könnyű a hízás. Ahányszor csodadiétát követ valaki, minden próbálkozás után erősebb lesz a visszacsapás. A csodadiéták károsak: nem megfelelő felépítésük miatt tápanyaghiány léphet fel. A létrejövő éhezés falási rohamokba torkollhat. Súlyos esetben felborulhat a sav-bázis egyensúly és az elektrolit háztartás. Nem zsírból fogyunk, ami izomtömegvesztést jelent, mindez rossz közérzettel és egészségügyi problémákkal párosul.

Napi ötszöri étkezés

A többször kevesebbet elv hívei szerint, ha többször eszünk, többször dolgoztatjuk a szervezetünket, így mozgásban van az anyagcsere. Bár ezt hajlamosak vagyunk igaznak gondolni, tudnunk kell, hogy ez nem így van. Ugyanolyan mértékű kalóriabevitel mellett nem függ össze a minél gyakoribb evés a fogyás hatékonyságával. A többszöri étkezés veszélye lehet, hogy a nem jól megválasztott, pl. a vércukorszintet gyorsan emelő ételek jelentősebb inzulin választ válthatnak ki, ami gátolja a zsírbontást. A helyes étkezés a legtöbb esetben napi háromszori, minimum 4, maximum 6 órás szünetekkel. Az étkezések összeállításánál pedig figyelni kell a sejtek inzulinérzékenységének napszaki ingadozására: ennek megfelelően az ebéd legyen a legtartalmasabb, jó minőségű szénhidrátban is gazdag fogás.

Ketogén diéta

Ennek a módszernek a lényege az extrém alacsony szénhidrátbevitel mellett a kalóriabevitel döntően zsír és fehérje bevitellel történő fedezése. Átmeneti gyors siker jellemzi, melyet azonban hosszú távon többnyire kudarc követ. A ketózisnak a jól felépített diétában megvan a helye, jól beindítja a fogyást, vagyis egy nagyon jó kezdet lehet, de azt nem lehet állítani, hogy életmódként, hosszú távon sikeres lehet, sőt! Ha rövidtávon nem érkezik kellő szénhidrát a szervezet számára, akkor még nincs gond: a máj elkezd a raktárakból felszabadítani, illetve más módon előállítani. Utána viszont ketontestek keletkeznek, melyek kezdetnek jók, mert étvágycsökkentő hatásúak, könnyítik a testsúlycsökkentés beindulását. Hosszú távon a ketonsejt vérbe kerülésével elsavasodás jöhet létre a szervezetben. A túl sok zsír és vöröshús pedig a húgysavszint, koleszterinszint emelkedését okozza, és szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet. Ez a diéta körülbelül három hónapig tartható, életmódnak hosszú távon nem alkalmas és nem ajánlom.

Mozgás nélkül diétázni

A táplálkozásnak, a kalóriamennyiségnek és az ételek összetételének döntő szerepe van a fogyókúra során, ugyanakkor mozgás hiányában nem fogunk tartós és egészséges eredményt elérni. A mozgás többek között javítja a sejtek inzulinérzékenységét, így szervezetünk feldolgozza az energiát, kevésbé raktároz. A sport hatására nő az izomzatunk, és amíg a zsír anyagcseréje alacsony, „nem kér enni”, addig az izom igen, vagyis szervezetünk több kalóriát használ fel, ha jó a testösszetételünk. A mozgás tehát emeli az alapanyagcserét és számos krónikus betegség ellen hatékony anyag képződésével jár.  A sport hatására endorfin szabadul fel a szervezetünkben, mely által boldogabbak leszünk, kevésbé érzünk fájdalmat, és csökken a stressz is. Mindezek a pozitív hatások segítik a kitartást és nem fogjuk feladni a célunkat. A fogyókúra során fontos, hogy a zsírtól szabaduljunk meg és ne izomtömeget veszítsünk. Ehhez pedig a mozgás intenzitását és az ahhoz felhasznált tápanyagokat kell gondosan megtervezni. A magasabb intenzitású mozgáshoz például többnyire szénhidrátot használ a szervezet, ilyenkor be lehet iktatni előzetesen egy plusz snack étkezést, de fontos, mi az, hogy ne nullázzuk le az edzés eredményét.

10 nap alatt 5 kilót fogyni

Népszerűek az extrém gyors eredményt ígérő diéták is, különösen nyár elején vagy egy-egy fontos életesemény előtt, amikor az emberek pánikszerűen szeretnének szebb alakot. Az „egyen kevesebbet, mozogjon többet!” egyszerűen hangzik, és extra sok sporttal és minimális étellel el is érhető nagyobb fogyás (bár a 10 nap alatt 5 kg zsírvesztés így sem). Azonban a nagyon rövid idő alatt nagyon nagy fogyásnak is megvan a hátulütője. Amint visszatérünk a normál étkezésre, hízni fogunk, mert a szervezet a hirtelen nagy megvonásra reagálva lelassítja az alapanyagcserét, hogy nehogy „éhenhaljunk”. Ilyenkor sokan kétségbe esnek, és akár gyógyszeres segítséget is keresnek. Fontos azonban tudni, hogy az anyagcserét mozgással, optimális táplálkozással és hidegebb hőmérséklettel lehet serkenteni, Léteznek hivatalosan is adható, fogyást elősegítő gyógyszerek, ezek azonban az étvágyat csökkentik, nem az anyagcserére hatnak.

Miért jó vagy miért nem jó a 160 grammos diéta?

A 160 grammos diéta alapszabálya, hogy összesen és egész nap 160 gramm szénhidrát vihető be a szervezetbe. Elsősorban olyan szénhidrát-anyagcserezavarok fennállása esetén ajánlott, mint a diabétesz, pre-diabétesz és az inzulinrezisztencia. A módszer annak köszönheti népszerűségét, hogy többnyire hatásosan lehet vele fogyni, mert egy túlsúlyos ember napi 300 gramm szénhidrátot is fogyaszt, így a csökkentése fogyást eredményez. - De ha a fogyni vágyó korlátlanul visz be zsírt és fehérjét, akkor nem feltétlenül fog fogyni. A testsúly csökkenéséhez az összes bevitt kalória kevesebb kell, hogy legyen, mint a szervezet szükséglete. Ha a diétázó továbbá nem veszi figyelembe, hogy miből és mikor fedezzük a szénhidrát-bevitelt a fogyás nehezített: a borsónak és a cukornak eltér a glikémiás indexe, eltérően hatnak az inzulin elválasztásra, zsírbontásra, könnyen belátható, hogy nem mindegy, melyiket választjuk.

Becsült kalóriaszükséglet alapján étkezni

A nők kalóriaszükségletét 1500, míg a férfiakét 1700 kilokalóriában szokás meghatározni, de ez csak egy durva közelítés, hiszen az életkor, életmód, testmagasság, alkat mind-mind befolyásolja ezt a számot. Általában elmondható azonban, ha fogyni akarunk, akkor nő esetében 1200, férfiaknál 1500 kilokalóriára szükséges csökkenteni a bevitelt. A bökkenő ugyanakkor ott van, hogy a magyarok többsége sokkal többet eszik, mint az alap kalóriaszükséglete. Az emberek általában 30 százalékkal becsülik alul a megevett ételek kalóriatartalmát. Ez pedig óhatatlanul hízáshoz vezet, és nem is kell arra gondolni, hogy valaki napi 3 hamburgert eszik meg. Az évi pár kilós hízás napi 100 többletkalóriából is összejöhet. Ha valaki például minden nap csak 2,5 dl narancslével visz be többet, mint amennyi a szervezete szükséglete, akkor 4,5 kilót fog hízni 1 év alatt. Azzal sem vagyunk tisztában, hogy a sportolás közben mennyi energiát használ fel a testünk, általában túlbecsüljük a végzett tevékenység kalóriaégető hatását.

A kalóriaszámolgatás mellett oda kell figyelni a tápanyagok arányára és arra, hogy elegendő fehérjét is bevigyünk a szervezetünkbe. A megfelelő zsír/szénhidrát/fehérje bevitel aránya a sikeres és tartós eredményt nyújtó fogyókúrák titka. Egy kutatás szerint mind a túl magas, mind a túl alacsony szénhidrátbevitel magasabb halandóságot von maga után. A megfelelő mennyiségű fehérje ugyancsak fontos. Szervezetünk fehérjéből elő tud állítani zsírt és szénhidrátot, szénhidrátból zsírt és zsírból szénhidrátot, de fehérje csak fehérjéből megy. Testsúlykilónként átlagosan 1 gramm jó minőségű fehérjére van szükségünk. Ez pedig nagyon fontos a normál izomzat fenntartása szempontjából. Ha diétázunk, a fehérje segít nekünk, hiszen agyunk hamarabb érzékeli, hogy jól laktunk, amikor fehérjét eszünk, mint, amikor szénhidrátot (pl. kevésbé hamar éhezünk meg két órával evés után egy főtt tojástól, mint egy zabkásától). A fehérje fogyasztása után a testünk több hőt termel, mint szénhidrát esetén, tehát kevésbé raktározza el zsírszövetben az energiát.

Összességében, ha megtetszik nekünk egy diéta, érdemes kicsit közelebbről megvizsgálni a mögötte álló érvrendszert, mielőtt belevágunk. Valami logikusan hangzik? Attól még nem biztos, hogy igaz. Olyan személy mondja, akit ismerünk?  Attól még nem biztos, hogy hiteles. Sőt, ha sokszor mondják, attól sem lesz igaz egy állítás. Azt mára talán többen tudják, hogy a csodabogyók és zsírégető cuccok kerülendők, de most már tudjuk, hogy a 160 grammos diéta sem való mindenkinek és a ketogén módszer is káros lehet hosszabb távon.