A fogyókúrázók többsége előtt bizonyára ismerős az a tapasztalat, hogy kemény diétát követően a kezdeti fogyás lelassul, sok esetben megáll, sőt, kis lazítás esetén is rohamtempóban jönnek vissza a keservesen leadott kilók. Az sem ritka, hogy egy igazán sikeres diétát követően egy-két év múlva ugyanott tartunk, mint kezdetekben, néha még rosszabb is a helyzet. Mi lehet ennek az oka? Dr. Bajnok Éva endokrinológus, obezitológus, belgyógyász, az Alakorvoslás Program orvosa avat be a részletekbe.

Az egyik magyarázat az úgynevezett „set point” azaz testsúlybeállítódási elmélet. Testünk, agyunk az emberi civilizáció évezredei alatt általában megszokta, hogy csak ritkán jut szervezetünk elegendő táplálékhoz. Ezért megtanult raktározni, viszonylag kevés energiából is gazdálkodni. Ez az emberiség történelme során alapvető túlélést elősegítő stratégia. Testünk nincs felkészülve azonban az elmúlt 100 év változásaira: az ipari forradalomra, a háztartási gépek és járművek nyújtotta kényelmi faktorokra, és arra az elképesztő bőségre, ami jelenleg rendelkezésünkre áll.

Gondoljunk csak bele, 30 éve hogyan rendeltünk házhoz pizzát? Sokkal kevesebb lehetőségünk volt a többletkalóriák bevitelére. Viszont a szervezet úgy működik, mint száz éve: a testsúly minden jelentősebb (általában több, mint a kiindulási testtömeg 10%-ával történő) illetve annak gyors, (azaz  hetente több, mint 1 kg-os) csökkenése esetén a változást olyan mértékű veszélynek éli meg szervezetünk, hogy mindent megtesz a „nehezen megszerzett” tartalék visszaállítására, takarékos üzemmódba kapcsol. Hogyan? Az anyagcsere 10-15%-os lelassításával, valamint az éhségérzet jelentős fokozásával. Vizsgálatok szerint a nagyobb fogyást követően akár 6 évig is fennállhat ez az állapot. 

A jojó-effektus másik lehetséges oka lehet az anyagcsere emlékezet, azaz metabolikus-obezitogen memória. Ez tágabb értelemben azt jelenti, hogy a szervezet emlékszik az anyagcserefolyamatokat érintő stresszorokra. Az eredeti kifejezés arra utal, hogy a cukorbetegség azonnali, intenzív és hatékony kezelése évekkel később is csökkenti a szövődmények kialakulásának valószínűségét. Megfordítva, ha az anyagcserénket káros hatás éri, mint például feleslegesen sok zsírszövet felszaporodása, az még fogyást követően is nyomot hagy, szervezetünk emlékszik és sokkal könnyebben tér vissza ez a nem kívánt állapot.

A zsírszövet anyagcseréje során olyan gyulladásban is résztvevő anyagok szaporodnak fel, melyek a cukorbetegség, szív –érrendszeri és egyes tumoros betegségekre gyakorolt hatásaikon túl az immunsejteket és a DNS szerkezetét is befolyásolják. A szükségesnél ismételten több energiabevitel esetén (jojó-effektus) ezek a folyamatok a már ismert, néma, de könnyen előhívható metabolikus utakon keresztül könnyen vezetnek ismételten visszahízáshoz. 

Mit tegyünk?

A legjobb megoldás persze az lenne, ha soha nem híznánk el. De ez túlsúly esetén már nem vigasztal minket. (De itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy miért kiemelt jelentőségű, hogy a gyermekkori elhízás trendjét megállítsuk és visszafordítsuk.)

Felnőttként, ha túlsúlyra tettünk szert, akkor a legfontosabb, hogy azt helyesen, szakszerű módszerrel adjuk le és az eredményt tartósan őrizzük meg. Tehát nagy ívben kerüljük a "csodamódszereket", a divatos slágertermékeket és mindenféle áltudományos módszert. Ne kövessünk olyanokat, akik nem szakemberek vagy a táplálkozásban, vagy a test működésében. Ez különösen igaz, ha valamilyen anyagcsere betegségünk van (pl.inzulinrezisztencia, cukorbetegség), vagy nagyobb túlsúlyunk van, illetve már több sikertelen fogyáson, jojó effektuson vagyunk túl. Jól kell fogyni és tartósan. Így az anyagcserénk a korábbi kudarcokat elfelejtheti és megtaníthatjuk arra, hogy csak a jóra emlékezzen.