A jojó-effektus a fáradtságosan leadott kilók gyors visszatérését jelenti. Lefogyunk, majd visszahízunk, gyakran többet is, mint amennyitől előzőleg megszabadultunk. Tudtad, hogy a jojó nem csak azért káros, mert elúszott egy álmod, az álomalakod megszerzése? A szervezeted is károsítod vele sajnos és eléred azt, hogy könnyebben hízol és nehezebben fogysz, mint a jojó hatások kiváltása előtt. Segítek megérteni, mi zajlik benned ilyenkor, és miért szeretnélek távol tartani olyan fogyókúráktól, amelyek nem adnak neked tartós eredményt.

Ördögi kör

A helytelen diéták miatt kerülünk a fogyás és visszahízás ördögi körébe. Az emberek többségében megvan az elszántság, de sajnos többnyire bedőlnek a csodadiétáknak és helytelen módszereknek, amelyeket olyan kontárok kínálnak, akik soha nem foglalkoztak szakmai értelemben az emberi test működésével és a fogyás élettanával. A helytelen módszerek pedig hosszabb távon rombolják a test természetes testsúlyszabályozását. Akik már sok ilyet végigcsináltak, azok olyan mértékben rombolták az anyagcsereműködésüket, hogy jobban érinti őket ez a probléma. 

Ennek hátterében leginkább az áll, hogy a helytelen módszerekkel a fogyás nagy része izomból történik, így legyengülünk. Miután abbahagyjuk a diétát, a szervezetünk szeretné mihamarabb visszanyerni az energiáját, így akaratlanul is arra sarkall minket, hogy több gyorsan felszívódó szénhidrátot együnk, amiből azonnal van energiája. Így a sejteink inzulinérzékenységét elkezdjük csökkenteni, vagyis inzulinrezisztencia kialakulásának kedvezünk.  A végeredmény, hogy a sejtjeink egyre kevésbé figyelnek a túlságosan felszaporodó inzulin folytonossá váló jelzéseire, és nem használják fel a szervezetünkbe érkezett energiát, hanem az zsírként raktározódik el. Az eredmény, hogy az anyagcserénk egyensúlya felborul, a testünk nehezebben fogy és könnyebben hízik. Amikor már nem diétázunk, akkor találjuk szembe magunkat a visszahízással. Mert bár normális tartományban étkezünk, a szervezetünk mégis rosszabbul dolgozza fel a tápanyagokat. Ezek után több ugrik fel ránk annál, mint amennyi korábban lement. Ezért újra fogyózni kezdünk, és minden kezdődik elölről.

Kockázatok: egyenes út az inzulinrezisztenciához

A jojó-effektus számos egészségügyi kockázatot hordoz: kiváltója lehet a 2-es típusú cukorbetegségnek, magas koleszterinszintet eredményezhet, nő az epehólyag bántalmak kockázata, és nem utolsó sorban a lelki károkat, amelyet az ismétlődő kudarc, az újra és újra bekövetkező súlyvisszanyerés okoz. Sokan feladják, önmagukat hibáztatják, depressziósok lesznek, ami végül táplálkozási zavarokhoz vezet.

A jojó-hatásnak nagy szerepe van abban is, hogy az inzulinrezisztencia (IR) korát éljük. Elkeserítő látni, hogy az IR mára valóságos népbetegség lett. Az elmúlt húsz év „csodafogyókúráit” komoly felelősség terheli ezért.

Mi a megoldás? 

Először is meg kell értenünk, hogy egyetlen diéta célja sem lehet az, hogy felüljünk egy hullámvasútra, aminek eredményeképpen minden harmadik hónapban jól nézünk ki. Azt kell elérni, hogy egy olyan táplálkozást és életmódot alakítsunk ki, ami az életünk része lesz, és csinos, egészséges testet biztosít. Valamikor ráléptünk a hízás útjára, ami azt jelenti, hogy felborult a testünk egyensúlya, ezt az egyensúlyi állapotot kell visszaállítani. Ehhez kell egy éles kormánymozdulatot tenni, és a hízásról áttérni a fogyás útjára. 

A tartós fogyáshoz vezető út az elején nem könnyű menet: az anyagcserét rendezni kell, a korábbi sikertelen fogyókúrák káros hatásait el kell tüntetni. Ehhez egy anyagcsererendező szakaszra van szükség. Ennek első 2-5 napjában szervezetünkben elindul a harc a magas inzulinszint ellen, ami nehéz. Viszont, ha ezen végigküzdjük magunkat, az inzulinszintünk ismét egészséges tartományba kerül, a hasnyálmirigyünknek nem kell 2-3-szor több inzulint termelnie, mert a sejtjeink inzulinérzékenysége „meggyógyul”, és normál mennyiségű inzulin mellett is képesek lesznek felvenni az energiát. Azaz javul az anyagcsere, ugyanazon tápanyagokat jobban fel tudja utána dolgozni és nem a zsírban raktározza el a testünk.

A szigorú diétás szakasz legalább 2 hétig, de maximum 6 hétig tartson. 6 hét az az időintervallum, ami mellett még nem lassul le az anyagcsere. Utána kell következnie egy olyan diétás szakasznak, ami már könnyebb és elvezet minket a célsúlyig. Végül két hét súlymegtartó szakaszt ajánlok, hogy rögzüljön, mennyit és hogyan kell enni ahhoz, hogy a kívánt súlyt meg is tudjuk tartani. Miután az így kialakított táplálkozási szokás beépül az életünkbe, nem érezzük majd többé, hogy örökké fogyókúrázunk. Egy jó módszer megtanít minket arra, hogyan tudjuk ezt az új életet kialakítani, amiben nincsen „semmi extra”, csak természetesség, a testünk élettanához igazodó teljes értékű táplálkozás.

Röviden: a jojó-hatás ellen szakszerű fogyókúrával induló és végül egy életmódváltást eredményező program ad segítséget. El kell felejteni a csodamódszereket, mert azok amellett, hogy csoda, ha működnek, nem adnak tartós megoldást és jojó hatáshoz vezetnek. Biztos fogyást és tartós eredményt kell elérni, amiben álláspontom szerint csak egy szakmai program, egy szakember tud segíteni.