Lassan elbúcsúzhatunk a nyártól, itt van az ősz, a szabadságolások után újra kezdődik a pörgés a munkahelyünkön, vinnünk kell a gyereket az iskolába. Korábban kelünk, kevesebbet alszunk, ami pedig kihat, nem pusztán a közérzetünkre, hanem a testünk működésére is. Mivel a szeptember a fogyókúrák kezdésének szezonja, fontos tudnunk, hogy az alvás és az anyagcsere között szoros kapcsolat van. Ha nem alszunk eleget, nem fogunk fogyni. Ebben a posztban elmagyarázom, miért.

Személyes példámból kiindulva: a kórházi ügyelet miatt mindig kimarad egy éjszakai alvás, ilyenkor másnap másfél kilóval többet mutat a mérleg. A nadrágom nehéz begombolni, a lábam bedagad, a hasam felpuffad. 2-3 nap mire visszaáll az egyensúly. Miért? Azért, mert alvás hiányában a szervezetem nem tudta azokat a nyugalmi állapothoz kötött feladatokat elvégezni, amelyek az anyagcserém megfelelő működését biztosítják.

De hát mi történik éjszaka a testünkben?

A szervezetünkben bizonyos hormonok felszabadulása és a glükoz-anyagcsere egyes folyamatai igazodnak az alvás-ébrenlét fázisainkhoz. Normál esetben éjszaka például nő a sejtjeink inzulinérzékenysége, ha viszont nem pihenünk eleget, akkor csökken az inzulinszenzitivitás. Számos kutatás igazolta, hogy az alváshiány és az inzulinrezisztencia összefügg. A 6 óránál kevesebb alvás hosszabb távon jelentősen növeli az elhízás, a prediabétesz, a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Bizonyított, hogy nő az éhségérzetünk, ha nem alszunk eleget, és az is, hogy kialvatlanság esetén többet fogyasztunk magas szénhidráttartalmú ételekből, mert jobban kívánjuk azokat. Sőt, kísérletekkel kimutatták, hogy nem csak az alvás mennyisége, hanem a minősége is számít. Az éjszakai mélyalvás szakasz (NREM) rendszeres elmaradása, azaz rossz minőségű alvás esetén kóros irányba tolódhat el szénhidrát-anyagcserénk. A folyamat élettani háttere az, hogy az alvás és az éhségközpont szabályozása között szoros összefüggés áll fenn. Kimutatták, hogy ha kevesebbet alszunk mint ami szükséges lenne, akkor a jóllakottságot jelző hormon, a leptin vérszintje jelentősen lecsökken, az étvágyserkentő hormon, a ghrelin vérszintje pedig jelentősen növekszik.

Ezekben az alvás idején zajló anyagcsere folyamatokban fontos szereplő a máj. Ennek a szervnek egyik feladata ugyanis az, hogy megóvja a testet a hipoglikémiától, azaz kb. 300 grammnyi glikogén raktárát felhasználva felemelje a vércukorszintet, ha az leesik. Ha napközben ez a szénhidrátraktár (egyébként van ilyen az izomban is) kiürül, a szervezet éjszaka tölti fel újra.

A fogyás szempontjából pedig nagyon nem mindegy, hogy miből tölti fel! Ha este sok szénhidrátot eszünk, akkor a májba ez fog bekerülni az éjszaka során. Ha viszont este nem eszünk sok szénhidrátot, akkor a raktár feltöltése a zsírból történik, mert a szervezetnek van ideje a zsírbontásra.

A zsírból fogyás feltétele tehát az, hogy:

• ne együnk túl sok szénhidrátot, de enni kell és a legtöbbet ebédre, majd este már ne.
• átgondolt táplálkozással és mozgással ürítsük ki napközben a szénhidrátraktárainkat
• és minden éjszaka aludjunk minimum 7 órát.

„Az alvás fogyaszt” – viccelődnek azok, akik lusták fogyókúrázni. Pedig nem vicc: a szénhidrátraktárak zsírból történő feltöltése esetén tényleg fogyhatunk alvás közben. Persze, önmagában az alvástól nem fogunk lefogyni, de a legkevesebb, amit kijelenthetünk, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű alvás nélkül nincs sikeres fogyókúra.

Így tehát ősz ide vagy oda, aludjatok eleget!