Alakorvoslás-sztori 3/1. rész: Miért lettem orvos?

2018. április 05. - dr. Farkas Kitti

Miért foglalkozom azzal, hogy mások hogyan akarnak lefogyni, és miért érdekel, hogy ezt egészséges módon teszik-e vagy sem? A rövid válaszom az, hogy azért, mert orvos vagyok, és úgy gondolom a helytelen diéták nem tesznek jót. A fogyni vágyó nem fogy le tartósan, és még rosszabb helyzetbe kerül, mert ront az anyagcseréjén. És erről nem ő tehet. De ha kicsit részletesebben bemutatkozom, talán még érthetőbbé válik, miért foglalkoztat mindez. 

Mindig kicsit furcsa nekem, amikor megkérdezik, miért lettem orvos. Soha más fel sem merült bennem. Amióta az eszemet tudom, erre a pályára készültem. Gyógyítottam a játék babáim, de még az öcsémet is elláttam. Lehet, hogy ő pont ezért nem lett orvos. Édesanyám gyermekorvos, édesapám szülész-nőgyógyász. Nekem a karcagi kórház mindig is a második otthonom volt. Kisgyerekként egyáltalán nem volt ritka, hogy hajnalban a kórház nővérszobájában ébredtem, mert éjjel behívták a szüleim, és az ágyból felkaptak minket és vittek magukkal. Egy életre megutáltam a májkrémes kenyeret, mert mindig az volt a nővérszobában. De ezt leszámítva, imádtam a kórház minden pontját. 

_ooo0741.jpg

 

Azt tehát mindig is tudtam, hogy orvos akarok lenni, de az sokáig nem volt egyértelmű, melyik szakterületet válasszam. Hosszas keresés után végül az aneszt-ITO mellett döntöttem. Nagyon megszerettem a sokszínűségét és komplexitását.  

Ez a kifejezés egy orvosi szleng, az aneszteziológia és az intenzív terápiás szakorvos összevonásából jön. Kettős szakvizsgát jelent, önállóan nem lehet elvégezni egyiket vagy másikat. Az aneszteziológus felel a páciens altatásáért, ami valójában nem csak altatás, hanem fájdalomcsillapítás is. Tudni kell azt, hogy az adott műtétnek, melyik a fájdalmas része és úgy adagolni a fájdalomcsillapítót. Mert a páciens alszik ugyan, de a teste érzi a fájdalmat. Ha jól dolgozik az aneszteziológus, akkor mindig akkor csillapítja a műtét alatti fájdalmat, amikor a test azt megéli. Így a páciensnek ébredés után kisebb lesz a fájdalma, és rövidebb lesz a lábadozási idő. Ezen felül, az intenzív terápiás orvos felel az intenzív osztályért is, ahol a súlyos állapotú páciensek fekszenek. Ott a táplálásuk, életben tartásuk, és az állapotuk javítása a feladat.

Az anesztes orvos felel azért is, hogy műthető, vagy nem a páciens. Annak idején a mentorom a fejembe is verte, hogy a mi munkánk lényege nem a műtőben kezdődik, hanem a műtét előtti konzultációnál. Amikor például azt is elmondjuk a betegnek, hogy a túlsúly tízszeres kockázat minden műtétnél, ezért le kell fogynia. Ott kell észnél lenni és jól tervezni. A műtét napján is meg szoktam nézni még egyszer a pácienst, szeretem látni, hogy milyen fizikai és lelki állapotban műtjük meg.

Hát, így kezdődött, hogy a saját munkám érdekében is foglalkozni kezdtem azzal, miként lehet jól fogyni. De ezzel még nincs vége. Folytatás következik.

Nulldiéták: sok éhezés, semmiért

2018. április 02. - dr. Farkas Kitti

Orvosként gyakran találkozom azzal a jelenséggel, ha valaki gyorsan akar lefogyni, akkor egyszerűen éhezteti magát. A koplalás azonban a lehető legrosszabb módszer, iszonyatosan megterheli a szervezetünket, eredménye pedig nem lesz: az éhezés után jóval többet fogunk visszahízni, mint amennyit lefogytunk.

Számos szakmai állásfoglalás, kampány és ismeretterjesztő cikk hívta fel a figyelmet arra, hogy ezek fogyókúrák életveszélyesek, vannak olyanok, akik továbbra is a teljes koplalásra esküsznek.

Ebbe a körbe sorolható a nullkalóriás étrend, az úgynevezett víz-diéta, valamint ezek különböző továbbfejlesztései, a méregtelenítő és léböjt-kúrák, amelyek során szilárd táplálékot nem lehet fogyasztani, csak a folyadékbevitel megengedett. A legdurvább esetben a résztvevők csak vizet, gyógyteákat, esetleg leveseket fogyasztanak. A megengedőbb változatokban lehet „nullkalóriás” zöldségeket, illetve különféle táplálékhelyettesítő porokat, gyümölcs- és zöldségleveket, valamint turmixokat fogyasztani.

Ezekkel a fogyókúrákkal rövidtávon természetesen jól lehet súlyt veszíteni, de nagyon veszélyesek. Az önként vállalt éhezés legnépszerűbb időszakában, az 1970-es években, csak az Egyesült Államokban több mint 60 ilyen fogyókúrával kapcsolatos halálesetet gyűjtöttek össze és dokumentáltak.

shutterstock_367721672.jpg

A diéta veszélyei:

  • Ha egyáltalán nem viszünk be energiát a szervezetünkbe, akkor előbb fáradtak és tehetetlenek leszünk, majd egy idő után a szerveink leállását is fenyegetjük, hiszen azok működéshez is energia szükséges.
  • A koplalás tönkrevághatjuk a gyomrunkat (gyomorfekély is kialakulhat), a vesénket, az idegrendszerünket, valamint az emésztőrendszerünket és végső soron a teljes anyagcserénket. Hosszú időbe telik majd mire mindezt helyre lehet állítani.
  • Ahogy már egy korábbi posztban is írtam, táplálékmegvonás esetén először nem a zsírraktárakat kezdi el lebontani a szervezetünk, hanem a fehérjét. Vagyis nem fogyni fogunk, hanem elsősorban izomvesztést szenvedünk el, és legyengül a testünk.
  • A fehérjebevitel teljes hiányában a szívizom fehérje is áldozatul eshet a koplalásnak, ami akár szívritmuszavarhoz vezethet.
  • Az éhezés következtében vitamin-, nyomelem- és ásványianyag-hiány lép fel, leépül az immunrendszerünk, így védtelenebbé válunk a betegségekkel szemben.

Nem szabad bedőlni azoknak a véleményeknek, amelyek szerint ilyen kúrák javítják az anyagcserét, valamint tehermentesítik és méregtelenítik szervezetünket. Azoknak sem, melyek szerint a hátrányok ellenére a fogyás szempontjából a nulldiéta a halálbiztos módszer.

Szerintem ez inkább a biztos halál. Semmiképpen ne próbáld ki!

Az utóbbi évtizedben ezek miatt a nulldiéta kikerült az orvosi kezelési formák közül, napjainkban már csak 5-800 kalóriás, rövidtávú testsúlycsökkentő programokat végeznek, legtöbbször a hosszú távú diéta bevezetésére. Ha ez egészségügyi kontroll alatt történik, teljesen biztonságos, és egy gyors lökést ad a hosszú távú fogyás programhoz.

Csodadiéták helyett fogyj helyes, szakmai módszerrel. Ebben segítünk!
Január 9-én indul a 12 hetes személyesen mentorált programunk.

Ingyenes, ráadásul minden résztvevőnek ajándékba adjuk az Alakorvoslás Programot. 

További infók itt: https://www.facebook.com/events/679549797166352

 

Mire jó a paleo?

2018. március 29. - dr. Farkas Kitti

Tartós fogyásra semmiképp.

A paleolit (vagy röviden: paleo) étrend ugyanis nem annyira diéta, mint inkább táplálkozási irányzat, egyfajta életmód.

shutterstock_717332968.jpg

A paleo jól kitalált ideológiával rendelkezik. Alapgondolata, hogy az emberi szervezet számára a kőkorszaki (paleolitikumi) táplálkozás a legmegfelelőbb, mert a földművelés és a civilizáció kialakulása óta eltelt néhány ezer év nem volt elég ahhoz, hogy a testünk átálljon a termesztett élelmiszerek problémamentes feldolgozására. Így a paleo hívei szerint a legtöbb megbetegedést az olyan helytelen, nem természetes táplálékok okozzák, mint a gabonafélék, a tejtermékek vagy a keményítőtartalmú ételek (burgonya, rizs, stb). Ebből kiindulva a legjobb az, ha visszatérünk a kőkorszakba és az akkor élt, vadászó-gyűjtögető ember szokásainak megfelelően főleg húst, zöldségféléket, magvakat és gyümölcsöket eszünk.

Mindez kellően provokatív ahhoz, hogy sokan felfigyeljenek rá, így a paleo az utóbbi évtizedek egyik legtöbbet propagált táplálkozási irányzatává vált és valóságos iparág épült rá. Könyvek, magazinok, internetes oldalak tucatjai hirdetik a paleo ételeket, amelyeket ma már külön jelzéssel ellátva vásárolhatunk meg a boltokban és az éttermekben.

A paleo tehát jó üzlet, de diétának helytelen. A kezdeti időszakban – mint a legtöbb divatos fogyókúrának – van látványos hatása, mivel a burgonya, a gabonafélék vagy a rizs mellőzése miatt drasztikusan csökken a szénhidrátbevitel. Ugyanakkor a paleo étrend esetében sem ismerünk olyan hosszú távú vizsgálatot, mely bizonyítaná, hogy a módszer tartós fogyáshoz vezet. Számtalan beszámoló szól viszont arról, hogy a kezdeti gyors súlyvesztés után bekövetkezik a jojó effektus, azaz a leadott kilók gyorsan visszajönnek.

shutterstock_306377015.jpg

A diéta hátrányai:

  • A drasztikusan alacsony szénhidrátbevitel, fáradtságot, koncentrációhiányt, alvási zavarokat okozhat.
  • Az étrend ketogén, ezért a szakmai állásfoglalások szerint nem ajánlott sem normál testsúlyú, se elhízott, sem 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegeknek. A Magyar Diabetes Társaság 2014-ben határozottan felhívta arra figyelmet, hogy a paleo diéta az inzulinhiányos anyagcsere állapotot akár súlyosan ronthatja, hosszú távon pedig vese- és májkárosodást is eredményezhet.
  • Ugyancsak nem ajánlatos paleózni sem kismamáknak, sem gyerekeknek egyrészt a túlzottan alacsony energiabevitel, másrészt az esetlegesen fellépő a kalciumhiány miatt.
  • Bár léteznek nagyon finom paleo ételek (szerintem extrém drágák), az étrend szigorú betartása esetén a táplálkozásunk könnyen egysíkúvá válhat, ami nem pusztán unalmas, hanem egy idő után egészségtelen is.

A 90 napos szétválasztó diéta értelmetlensége

2018. március 28. - dr. Farkas Kitti

Az úgynevezett szétválasztó diétáknak számos változata létezik. Ezek közül néhány, mint például a 90 napos diéta vagy a Testkontroll, tapasztalatom szerint letörhetetlen népszerűségnek örvend. Sajnos.

Sajnos, mert az ilyen fogyókúrák több olyan jellemzővel is bírnak, amelyek a helytelen diéták tipikus ismertetőjegyei. Ahogy korábban írtam, ilyen a hosszú távon tarthatatlan drasztikus beavatkozás szervezetünk működésébe és testünk természetes egyensúlyának felborítása.

A 90 napos diéta ebből szempontból állatorvosi ló. Ez a fogyókúra azt ígéri, hogy megváltoztatja a szervezetünk működését, mégpedig úgy, hogy egy összesen 90 napig tartó diéta során szétválasztjuk a tápanyagok bevitelét. A nagyjából három hónapig tartó kúra négynapos ciklusokra oszlik, az első a fehérjenap, majd egy keményítő-, egy szénhidrát-, és egy gyümölcsnap következik. A sorrendet végig tartani kell, havi egyszer víznapot kell tartani, reggelire pedig csak gyümölcsöt szabad fogyasztani, ami végképp őrültségnek hangzik, hiszen a legtöbb ember gyomra ezt nem bírja ki.

shutterstock_84594883.jpg

A fő probléma a tápanyagok szétválasztásán alapuló 90 napos fogyókúrával, hogy az alapígéretét nem tudja teljesíteni. Az alacsonyabb energiabevitel miatt ideig-óráig ledobhatunk ugyan pár kilót, de közben totálisan felborul a szervezetünk működése és amikor a visszatérünk a normál táplálkozáshoz, minden vissza fogunk szedni. A módszer azért nem működik, mert teljesen értelmetlen a szétválasztó fogyókúrák alapjául szolgáló elmélet. A különböző tápanyagok bevitelére folyamatosan szüksége van a szervezetünknek. Ha nem táplálkozunk megfelelően, és valamely tápanyag esetében hiány alakul ki, abba bele is betegedhetünk. Egyáltalán, miért természetes szétválasztani fehérjét, a zsírokat és a szénhidrátokat? Mi a helyzet a gyümölcsökkel, amelyek jelentős részben szénhidrátok, ezek fogyasztása hogy fér össze a szétválasztás követelményével? És hogyan szolgálja ez az egész az anyagcserénk átalakítását és a fogyást?

A válasz: sehogy. A szétválasztáson alapuló diéták tartós eredményességéről semmiféle szakmai bizonyíték sincs. 

A diéta hátrányai:

  • Viszonylag hosszan tartó drasztikus beavatkozás a szervezet működésébe, ami teljesen felboríthatja az anyagcserénket.
  • A szétválasztás a közhiedelemmel szemben nehezíti a megfelelő emésztést, és a tápanyagok felszívódását.
  • Az egyes tápanyagok nem megfelelő bevitele esetén, betegségeket okozó hiányállapot alakulhat ki.
  • Az éhgyomorra fogyasztott gyümölcs fokozza a gyomorsav termelődését, ami gyomorpanaszok, hosszabb távon akár gyomorfekély kialakulásához is vezethet.Végül egy praktikus ellenérv: a szétválasztás nem tartható a mindennapokban, gondoljunk akár egy családi ebédre, a munkahelyi étkezdénkre vagy egy étteremre. Az étrend alkalmazás sok előkészületet igényel, ráadásul gyorsan megunható.shutterstock_524412916.jpg

 

 

 

 

Orvosként és nőként is azt mondom, hogy ez egy kifejezetten káros, veszélyes módszer. Nem ajánlom senkinek.

Az Atkins-diéta és a valóság

2018. február 19. - dr. Farkas Kitti

Az Atkins-diéta az 1970-es években indult hódító útjára Amerikából. Azóta számtalan változata kialakult, itthon is népszerű, legismertebb hazai utánzata az Update diéta. A módszernek léteznek drasztikus és kevésbé drasztikus fajtái, és az ide sorolható programok általában több szakaszból állnak, de a lényeg a nagyon alacsony szénhidrát-bevitel. Az Atkins-féle fogyókúrák ugyanis azon az elgondolás alapulnak, hogy szénhidrát hiányában a szervezet elsősorban a saját zsírkészletét bontja le.

shutterstock_600121841.jpg

Kétségtelen, hogy ezzel be lehet indítani a fogyást, ugyanakkor nem árt tudni, hogy Atkins-diéta szakmailag az egyik a legtöbbet vitatott fogyókúrás módszer, amellyel számos orvosi tanulmány foglalkozott. Ezek alapján elmondható, hogy az ellenzők tábora nagyobb, mint a támogatóké. A legfőbb kritika pedig épp a diéta lényegét kérdőjelezi meg. A valóság ugyanis az, hogy alacsony szénhidrátbevitel mellett nem feltétlenül történik meg a zsírkészlet lebontása, erre csak a fehérjék lebontását követően kerül sor. A fehérjelebontás pedig izomvesztéssel jár. Az így esetleg kialakuló ún. ketózis nem kívánatos állapot, különösen kísérőbetegség esetén járhat veszélyekkel. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy a diéta mellett a rendszeres fizikai aktivitás az elhízás kezelésének másik fontos eszköze, ez pedig aligha lehetséges kellő szénhidrátbevitel nélkül.

Van olyan vizsgálat, amely igazolta, hogy az Atkins-diéta javítja a triglicerid-szintet (a vérben található zsírféleség), illetve a diéta egyes szakaszaiban a magas rostbevitel is hasznos a szervezet számára. Ugyanakkor, ami az én szempontomból most a legfontosabb, hogy egyetlen nagy esetszámú hiteles vizsgálat sem tudta azt bizonyítani, hogy az Atkins-diéta hosszú távon eredményes lenne, vagy az élettartamot meghosszabbítaná.

Az Atkins-diéta hátrányai és veszélyei:

shutterstock_525088390.jpg

  • Nem helyes, hogy az Atkins-diéta a szénhidrátokra osztja a főgonosz szerepét. Egyes szénhidrátok ugyanis fontosak többek között a szívbetegségek, a magas koleszterinszint elleni küzdelemben, javítják a bélműködést, így csökkentik a bélrendszeri daganatok kialakulásának kockázatát. Továbbá számtalan olyan vitamint és ásványi anyagot hordoznak, amelyeket elveszítünk a tápanyagcsoport jelentős mértékű kiiktatásával.

  • A diéta elején az alacsony szénhidrátbevitel miatt ketoacidózis léphet fel.

  • Állatkísérletek bizonyították, hogy a magas zsír- és fehérjebevitel hajlamosít malignitás és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására.

  • A fokozott ketózis miatt rossz szájszag keletkezik.

  • Az Atkins-diétát nem végezhetik terhesek, szoptatós kismamák, vesebetegek, illetve fokozott veszélynek vannak kitéve a cukorbetegek és a diuretikum-terápiában (vizelethajtó) részesülők.

  • Az Atkins-diétával kapcsolatban a hosszú távú hatásokról nem áll rendelkezésünkre információ, a leghosszabb követéses vizsgálat 1 éves időtartamú volt.

A Te sikeres fogyásod története nem az Atkins-módszeren alapul majd.

(folyt.köv.)

Erről ismerheted fel a helytelen fogyókúrákat

2018. február 19. - dr. Farkas Kitti

Ahogy az előző bejegyzésemben ígértem, egyenként bemutatom a helytelen fogyókúrákat, amelyek sokszor divatosak ugyan, de hosszú távon eredménytelenek. Előbb azonban néhány általános ismertetőjegy, amely közös valamennyi kontár fogyókúrában. Ha következőket látod egy-egy ajánlott módszer kapcsán, akkor azokat inkább messziről kerüld el.

  1. Drasztikusság. Jó, ha valaki tartósan akar fogyni, és ezért életmódváltásra törekszik, de a hatásos diéta sosem lehet valami különleges, már-már misztikus elveket hirdető elrugaszkodás a való világtól. A megszokott étrendünk hirtelen és drasztikus megváltoztatása, a különböző léböjt-kúrák, a nulldiéták, a teljes szénhidrát-megvonás vagy az „egyél csak káposztalevest” típusú hülyeségek kifejezetten veszélyesek. Volt, aki belehalt ebbe, például a híres színész, Bujtor István állítólag egy méregtelenítő diéta miatt betegedett meg, majd vesztette élet. Az ilyen módszerek felboríthatják a szervezetünk egyensúlyát, gyakran több kárt okoznak, mint hasznot.

    shutterstock_367721672.jpg
  2. Elvonulás. Minősített eset, ha a bűvös fogyókúra valamilyen csilli-villi hotelben, vagy fogyasztó táborban zajlik. Egy ilyen helyen könnyen bajba kerülhetünk, akárcsak a valós történetet feldolgozó Promenád a gyönyörbe című film főhőse, aki a 20. század elején híressé vált egészségbolond, Dr. Kellogg szanatóriumában, a napi öt beöntéssel kombinált pirítós-kúra jótékony hatására végül beleájul egy kukoricapehellyel teli tálba.

Ma már persze ritka az ilyen eset, de a világtól való elvonulást hirdető kúrákat használjuk arra, amire valók: rehabilitációra, pihenésre, kikapcsolódásra. Tartós fogyást, tényleges életmódváltást viszont csak a mindennapi életünkben kivitelezhető és betartható diétáktól várhatunk. 

shutterstock_252363109_1.jpg

  1. Megbízhatatlanság. A „ne egyél semmit” elven alapuló rossz fogyókúrák ellentéte, az „egyél bármit, ezzel a módszerrel akkor is fogyni fogsz” reklámszövegről felismerhető rossz diéta. Lehet az csodabogyó, a mesés Keletről származó fogyasztószer, szintetikus (mesterségesen előállított) étrend-kiegészítő. Sajnos, a helyzet az, hogy a fogyásért tenni kell, ellenőrzött, lehetőleg egyénre szabott diéta és mozgás nélkül nem fog menni. Vannak jó termékek is, melyek segítenek ebben, de ezeket általában megbízható, a nevüket és az arcukat vállaló szakemberek forgalmazzák. Mindenképpen ellenőrizzük le, hogy mi van benne, és ha természetes összetevőkből áll, akkor támaszkodhatunk rá, de ha nem, akkor ne szedd be. Fogalmad sincs, mi van benne, milyen hatással lehet a szervezetedre hosszú távon, ne bízz benne.

Az Alakorvoslás Program egy egyedülálló fogyókúrás módszer, amelyet dr. Farkas Kitti dolgozott ki. Újszerű megközelítéssel, tudományos háttérrel és különleges, csak a program keretében kapható természetes táplálék kiegészítőkkel segít a fogyásban. Csatlakozz az Alakorvoslás programhoz, tanuld újra, amit a fogyásról tudsz és érd el azt az alakot, amit mindig is szerettél volna.

További információ: https://alakorvoslas.hu/alakorvoslas

Kérdésed van? Írj a hello@alakorvoslas.hu  címre.

Öt lépésben változtatom meg mindazt, amit a fogyásról gondolsz

2018. február 19. - dr. Farkas Kitti

kitti_250x140.jpgKétféle fogyókúra van. Egyfelől léteznek olyan módszerek és termékek, amelyek építenek az orvosi tudásra. Másfelől pedig vannak a titkos összetevőkből álló csodaszerek és a mindenkori „forradalmian új” diéták. Előbbiekkel lehet tartósan fogyni, utóbbiakkal nem. Mégis, az emberek 90 százaléka a fantasztikus eredményt ígérő, helytelen fogyókúrákat választja a tudományosan igazolt fogyasztó programok helyett. Ezt a blogot azért hoztam létre, mert nagyon szeretném, hogy ez az arány javuljon.

Orvos vagyok, a munkám során sokszor találkozom olyanokkal, akik az egészségüket veszélyeztetik ilyen-olyan fogyókúrákkal. Van, aki belebetegszik, van, aki tartós egészségkárosodást szenved, és bizony, van olyan is, aki belehal a rosszul megválasztott diétába.

Félreértés ne essék, nem ítélek el senkit, főleg azokat nem, akik sok sikertelen próbálkozás után igyekeznek belekapaszkodni egy ismerős által adott tuti tippbe, vagy egy hangzatos reklámba. Megértem őket, hiszen nőként én is mindig szép alakot akartam. Segíteni szeretnék, mert ez a cél úgy is elérhető, hogy közben nem megy rá az egészségünk. A fogyókúrába nem kell belehalni, sem valóságosan, sem átvitt értelemben.

 

shutterstock_367721519.jpg

Öt lépcsőn keresztül szeretném eljuttatni az olvasóimat a jó diétához vezető útra.

shutterstock_367720625.jpg

  1. Először is egyenként bemutatom majd a blogon a helytelen fogyókúrákat, amelyek sokszor divatosak ugyan, de hosszú távon eredménytelenek, vagy kifejezetten károsak. Részletesen el fogom magyarázni, hogy melyikkel mi a baj.

  2. Eközben leírom majd azt is, hogy mi történik a szervezetünkben a fogyókúrák hatására. Megpróbálom közérthetővé tenni, hogy a testünk nem játék. Nagyon oda kell figyelni, hogy milyen szemlélettel kezdünk a diétába. Az egyik alapvető hiba, hogy a fogyókúrát – már csak ebből rossz elnevezésből adódóan is – ténylegesen „kúraként” fogjuk fel, azaz gyorsan akarunk sokat fogyni, hogy aztán visszatérjünk a megszokott életvitelünkhöz, aminek a következtében hamar vissza is fogjuk szedni a leadott kilókat.

  3. Cáfolni akarom a fogyásról szóló tévhiteket és közhelyeket is. Például azt, hogy diéta egyet jelent a koplalással, de azt is, hogy létezhet csökkentett energiabevitel nélküli fogyókúra. Látnunk kell, hogy ha éhezünk, akkor valamit rosszul csinálunk, ugyanakkor legyen világos, hogy a tévé előtti chipsevés közben egy dekát sem fogunk fogyni semmiféle csodapirula hatására.

  4. Ezek után el fogunk jutni oda, hogy megértsük azt a természetes folyamatot, amit szervezetünk a testtömegünk szabályozására használ. Az általános nézet az, hogy a fogyáshoz valamilyen drasztikus beavatkozásra van szükség a szervezetünk normál működésébe. Ehhez képest én azt állítom, hogy épp fordított a helyzet: az elhízáshoz vezető folyamat jelenti a normálistól való eltérést. Ahhoz tehát, hogy tudjuk orvosolni alakunkat, arra van szükség, hogy a szervezetünk természetes testsúlyszabályozását visszaállítsuk a normálisra.

  5. Ha mindezen túl vagyunk, akkor az ötödik lépcsőfokra érve elindulhatunk azon az úton, amely a jó diétához vezet. Meg fogom mutatni, hogy van ilyen.

Tarts velem!

 

 

süti beállítások módosítása
Mobil